A COVID-19 járvány jövője, avagy a pandémiás influenza tanulságai 1. rész

Kép forrása: https://www.imperial.ac.uk

Az új fertőzések, valamint a halálozások napi száma több országban csökkenést mutat, a szakértők a járvány csendesedéséről beszélnek, az élet újra beindulni látszik, sokan fellélegeznek, hogy talán vége. Mások óvatosságra intenek, mondván a járvány újra berobbanhat, esetleg ősszel újabb hullám jöhet. A korábbi pandémiákat tanulmányozva megérthetjük, miért olyan szkeptikusak a járványügyi szakemberek.

Amikor a súlyos akut légzőszervi szindróma-koronavírus-2 (SARS-CoV-2) - a COVID-19-et okozó vírus - 2019. decemberében először megjelent Wuhanban, Kínában, még a legtapasztaltabb nemzetközi közegészségügyi szakértők sem számítottak arra, hogy olyan gyorsan terjed el, hogy az elmúlt 100 év legsúlyosabb globális közegészségügyi válságát idézi majd elő.

2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet világjárványt hirdetett ki. A vírus befolyása alá került a globális közösség, a jövőbeni lefolyása pedig még mindig kiszámíthatatlan; nincs olyan varázsgömb, amely megmondaná nekünk, mit tartogat a jövő, és mi lesz a járvány leküzdésére szolgáló végső megoldás.

A jelenlegi világjárvány megértéséhez legjobb összehasonlító modellünk a pandémiás influenza. Az 1700-as évek eleje óta legalább nyolc globális influenzajárvány jelentkezett, ezek közül négy 1900. után történt - 1918-19., 1957., 1968. és 2009-10. között. A COVID-19 és a pandémiás influenza járványtani hasonlóságainak és különbségeinek azonosítása segíthet a COVID-19 világjárvány számos lehetséges forgatókönyvének a felvázolásában.

Epidemiológiai hasonlóságok, különbségek a COVID-19 és a pandémiás influenza között

A COVID-19 járvány és az influenza számos fontos hasonlóságot mutat. Először is, a SARS-CoV-2 és a pandémiás influenzavírus olyan új kórokozók, amelyekkel szemben a globális népességnek csak kis része védett vagy nincs meglévő immunitása ellenük, ezáltal az egész emberiség fogékony a fertőzéssel szemben. Másodszor, a SARS-CoV-2 és az influenzavírusok túlnyomórészt nagy cseppek által, cseppfertőzéssel jutnak be a légutakon keresztül, de a kisebb aeroszolok révén is jelentős átviteli tényezővel bírnak. A tünetmentes átvitel mindkét vírus esetében megtörténhet, ezzel elősegítve a vírusok terjedését. Végül, mindkét típusú vírus képes milliókat megfertőzni, és gyorsan terjedni az egész világon.

Vannak azonban fontos különbségek is a két kórokozó között. Az egyik ilyen az inkubációs periódus vagy idő; az influenza átlagos inkubációs periódusa 2 nap (tartomány: 1-4 nap); ezzel szemben a COVID-19 átlagos inkubációs periódusa 5 nap (tartomány: 2-14 nap). A COVID-19 hosszabb inkubációs periódusa lehetővé tette a különböző populációkban a vírus néma jelenlétét és terjedését, mielőtt azt kimutatták volna. A másik különbség a tünetmentes hordozók arányában mutatkozik meg. Noha az információgyűjtés még mindig tart, jelenleg azt látjuk, hogy a koronavírusos esetek 25% -a tünetmentes lehet. Az aszimptomatikus betegek aránya kissé magasabb a COVID-19 esetében, mint azt korábban az influenzánál tapasztaltuk.

A fertőzés tekintetében ugyancsak jelentős különbség, hogy a SARS-CoV-2 vírusok elszaporodása a tünetek megjelenése előtt már tetőzhet, ami jelentős fertőzést eredményezhet. A H1N1 pandémiás influenza A vírus esetében egy tanulmány kimutatta, hogy a vírusok elszaporodása a tünetek megjelenése utáni első 1-2 napban jelentkezik, ami arra utal, hogy az pandémiás A influenza esetében kevésbé van esély a preszimptomatikus terjedésre a SARS-CoV-2-hez képest.

Szorongató problémák:

1. A hosszabb inkubációs ideje, a tünetmentes terjedése és a magasabb R0 értéke miatt a COVID-19 úgy tűnik, hogy könnyebben terjed, mint az influenza. (Az R0 az új fertőzések átlagos száma, amelyek egyetlen fertőzött személytől származnak egy teljesen fogékony populációban).

2. A magasabb R0 azt jelenti, hogy több embernek kell fertőződnie és immunizálódnia, mielőtt a járvány véget ér.

5. Az ellenőrző intézkedésektől és más tényezőktől függően az esetek különböző magasságú hullámokban és különböző időközönként is előfordulhatnak. 

Összeállította: Dojcsákné Kiss-Tóth Éva, tudományos segédmunkatárs, ME-EK