A koronavírussal kapcsolatos véralvadási rejtély

A tudomány elkezdi megismerni a halálos COVID-19 komplikáció hátterében levő mechanizmusokat.

Lila kiütés, duzzadt lábak, eldugult katéterek és hirtelen halál - a nagy és a kis vérrögök a COVID-19 gyakori szövődményei, és a kutatók csak most kezdik megérteni ezek okát. Hetek óta jelennek meg jelentések a betegség test szerte megjelenő hatásairól, amelyek közül sokat véralvadások okoztak. Bármely súlyos betegségben szenvedő embernél egyébként is fennáll a véralvadás kialakulásának a veszélye, ám a COVID-19-cel kórházba került betegek sokkal hajlamosabbnak a komplikációra.

A holland és a franciaországi tanulmányok arra utalnak, hogy a kritikus állapotú COVID-19 betegek 20-30% -ában alakulnak ki vérrögök. A tudósoknak van néhány valószínű hipotézise a jelenség magyarázatára, de csak most kezdik el a mechanizmus megértését célzó tanulmányokat. Viszont a halálos áldozatok száma növekszik, ezért arra készülnek, hogy tesztelik az alvadást gátló gyógyszereket is.

"Kettős csapás"

A vérrögök- a zselé szerű sejt- és fehérjecsomók- kialakulása a testnek a vérzés megállítására irányuló mechanizmusa. Egyes kutatók a véralvadást a COVID-19 kulcsfontosságú tulajdonságának tekintik, ám sok olyan dolog van a megjelenésükkel kapcsolatban, amely kissé szokatlan. A vérhígítók nem akadályozzák meg megbízhatóan a COVID-19-es betegekben a véralvadást, és a fiatalok az agyi elzáródások által okozott stroke-októl halnak meg.

Sok, kórházban ápolt ember esetében tapasztalták a D-dimer nevű fehérje fragmens drasztikusan megemelkedett szintjét, amely az alvadék feloldódásakor keletkezik. Úgy tűnik, hogy a koronavírussal fertőzött kórházi betegek halálozásának erőteljes előrejelzője lehet a magas D-dimer szint.

Több kutatócsoport figyelt meg miniatűr alvadékokat is a test legkisebb hajszálereiben, például a tüdőben és a bőrben.

Az orvosok elsősorban nem erre számítanak egy súlyos állapotban lévő fertőzött esetében. Ez egy új szövődmény, mely segít megmagyarázni, hogy egyes embereknél miért kritikusan alacsony a vér-oxigén szintje, és miért nem segít a gépi lélegeztetés. A vírus "kettős csapást" mér a gazdaszervezetre; a tüdőgyulladás miatt a tüdőben lévő apró léghólyagok folyadékkal vagy gennyel telítődnek, emellett a mikroalvadékok megakadályozzák az oxigéndús vér léghólyagoktól történő elszállítását.

A vírus hatásai

Továbbra is rejtély, hogy miért történik ez az alvadás. Az egyik lehetőség az, hogy a SARS-CoV-2 közvetlenül megtámadja az erek falát belülről beborító endotélsejteket. Az endoteliális sejtek felszínén is megtalálható ugyanaz az ACE2-receptor, mint amelyet a vírus a tüdősejtekbe történő belépéshez használ. Vannak bizonyítékok arra, hogy az endotélsejtek megfertőződhetnek: svájci és amerikai kutatók is megfigyelték a SARS-CoV-2-t a veseszövet belsejében található endotélsejtekben.

Egészséges egyénekben az ereknek ez a bélése aktívan megakadályozza a vérrögök képződését. De a vírusos fertőzés károsíthatja ezeket a sejteket, és arra készteti őket, hogy a vérrögképződés folyamatát kiváltó fehérjéket aktiváljanak.

A vírus immunrendszerre gyakorolt hatása is befolyásolhatja a véralvadást. Néhány emberben a COVID-19 arra készteti az immunsejteket, hogy a kémiai jelek (citokinek és kemokinek) áradatát bocsássák ki, felgyorsítva ezzel a gyulladás folyamatát, amely aztán különféle utakon keresztül összekapcsolódik a véralvadással.

Emellett a vírus aktiválja a komplement rendszert is, egy alternatív védekező mechanizmust, amely beindítja az alvadást. Laurence csoportja (Weill Cornell Medicine, New York City) úgy találta, hogy a COVID-19-es betegek tüdő- és bőrszövetében lévő kicsi, eldugult erek komplementer fehérjékkel vannak teletűzdelve. Mindezek a rendszerek - a komplementáció, a gyulladás, az alvadás - összefüggenek egymással.

Mindezeken túl, a kórházba került fertőzöttek olyan emberek, akiknek jellemzően számos véralvadáskockázati tényezője van. Lehet, hogy idős vagy túlsúlyos, és magas a vérnyomása vagy cukorbeteg. A fertőzés tüneteként megjelenik a magas láz, és súlyos betegségük miatt valószínűleg mozgásképtelenek. Lehet, hogy genetikai hajlamuk van a véralvadásra, vagy olyan gyógyszereket szedhetnek, amelyek növelik annak kockázatát.

Verseny az új terápiákért

Újabb terápiákat tesztelnek, amelyek célja az alvadás megelőzése és felszámolása koronavírus fertőzésben. Az intenzív ápolásra szoruló betegek ellátásában alapvető a vérhígító gyógyszerek alkalmazása, és a COVID-19-es betegek sem képeznek ez alól kivételt. Az adagolás azonban komoly vita kérdése. Jelenleg is kutatások folynak a leghatásosabb vérhígítók és dózisaik meghatározására, "de nem szabad elfelejtenünk a legfontosabb dolgot, hogy először is ne ártsunk".

Kép forrása: Steve Gschmeissner/Science Photo Library

Cikk forrása: Cassandra Willyard, Nature 581, 250 (2020) doi: 10.1038/d41586-020-01403-8

Szemlézte: Dojcsákné Kiss-Tóth Éva, tudományos segédmunkatárs, ME-EK