Mi is az a koronavírus? (1. rész)

... avagy egy kis biológia órai ismétlés

Hetek óta már a "csapból" is koronavírus "folyik". Sok félreértés és félremagyarázás forog  mégis közszájon a mikroorganizmusokkal kapcsolatban. Ezen apró élőlények nagyrésze ártalmatlan, vagy hasznos az emberi szervezet számára, azonban több fajuk kórokozó (patogén) tulajdonságokkal rendelkezik.

A kórokozó mikroorganizmusok szemmel nem látható élőlények, melyek megfelelő gazdaszervezetbe jutva különböző betegségeket idéznek elő. A mikroorganizmusok több alapvető csoportba sorolhatóak.

1. A baktériumok önálló élettevékenységre és szaporodásra képes szervezetek, annak ellenére, hogy sejtmagmembránnal elkülönített sejtmaggal - mint pl. az emberi sejtek - nem rendelkeznek (prokarióták). Megjelenésüket tekintve rendkívül változatosak lehetnek (általában gömbalakú - coccusok, pálcika alakú - bacillusok, illetve ezek különböző átmeneti formái). A gazdaszervezetbe jutva a különböző szervek szöveti felszínein megtapadva osztódással elszaporodnak (telepeket képeznek). Elszaporodásuk következtében közvetlenül képesek roncsolni az érintett szöveteket, vagy ún. toxin termelésével károsítják a megtámadott egyedet.  Bizonyos baktériumok érdekes tulajdonsága, hogy más baktériumok elpusztítására alkalmas vegyületeket termelnek. Ezt az anyagot antibiotikumnak nevezzük. A bakteriális megbetegedések megelőzésében nagy szerepe van a megfelelő higiénés viszonyoknak, valamint sok esetben a védőoltásoknak (aktív immunizáció - legyengített, elölt, vagy csak bizonyos baktérium részeket tartalmazó vakcinákkal). A bakteriális betegségek gyógyításában szintén szerepet kaphat a védőoltás. Ez  az adott kórokozó ellen termelt ellenanyag beinjektálásával valósítható meg (passzív immunizáció). A legtöbb baktérium okozta betegség jól kezelhető antibiotikummal (bár a napjainkban egyre inkább teret hódító nem megfelelő antibiotikum alkalmazásai egyre több esetben hatástalanná teszik ezt a terápiát - antibiotikum rezisztencia).
   
2. A másik nagy mikroorganizmus-csoport a vírusok csoportja. A vírusok olyan apró szervezetek, amelyek a rutin fénymikroszkópokkal sem láthatóak, csak speciális, ún. elektronmikroszkóppal, vagy hasonló eszközökkel vizsgálhatóak. Ráadásul annyira egyszerű felépítésűek, hogy még a baktérium sejtek komplexitását sem érik el, ezért szubcelluláris élőlényeknek is szoktuk nevezni őket. Zsírtermészetű (lipid) burokkal rendelkeznek, amelyben az örökítő anyaguk található. Az örökítő anyaguk alapján beszélünk DNS (dezoxi-ribonukleinsav) és RNS (ribonuleinsav) tartalmú vírusokról. Ráadásul az emberi sejtektől eltérően a DNS nem csak kettős szálú, hanem egyszálú formában és az RNS kettős szálú formában is előfordulhat bennük (dsDNS, ssDNS, ssRNS, dsRNS vírusok léteznek). Fontos tulajdonságuk, hogy önmagukban szaporodásra képtelenek (tulajdonképpen önálló életre képtelenek), ezért feltétlenül szükségük van valamilyen gazdaszervezetre, amiben elszaporodhatnak (obligát paraziták). Attól függően, hogy az örökítőanyaguk milyen tulajdonsággal rendelkezik,  milyen szaporodási (replikációs) stratégiát alkalmaznak, különböző DNS vírusokat (pl. egyes hepatitis vírusok), illetve + (pl. calicivírus, koronavírus) és - (pl. influenzavírus) egyszálú RNS vírusokat, valamint ún. retrovírusokat ismerünk. A patogenitás szempontjából fontos, hogy a vírusok gyakran képesek az örökítőanyagukat némiképpen módosítani (mutáció). A vírusos betegségek elleni küzdelemben is a elsődlegesek a megfelelő higiénés viszonyok. A virális kórképek gyógyításában az antibiotikumok hatástalanok.  Néhány vírus ellen rendelkezünk megfelelő antivirális gyógyszerrel. A többi betegség kezelésében az ún. szupportív terápiára van lehetőség (láz-, fájdalomcsillapítás, folyadékháztartás rendezése, stb.)