A COVID-19 járvány jövője, avagy a pandémiás influenza tanulságai 2. rész
A korábbi influenzajárványok legfontosabb tanulságai
Az 1700-as évek eleje óta bekövetkezett nyolc fő pandémiának a döntő többségében nem alakult ki egyértelmű szezonális minta. Hét világjárvány esetében tapasztaltak egy korai csúcsot, amely jelentős emberi beavatkozás nélkül néhány hónap alatt eltűnt. Ezt követően hét világjárványnál tapasztaltak körülbelül 6 hónappal az első csúcs után egy jelentős második csúcsot is. Néhány pandémiánál a kezdeti hullámtól számított 2 éven belül kisebb hullámok alakultak ki. Egyes területeken, különösen Európában, a járvány okozta mortalitás (a fertőzésből adódó halálozási arány) a második évben magasabb volt.
Ezeknek a pandémiáknak a lefolyását a vakcinázási kampány nem befolyásolta lényegesen, kivéve a 2009-2010-es H1N1 világjárványt. A 2009-2010-es világjárványt követően az H1N1 influenza A törzs továbbra is szezonálisan kering a H3N2 influenza A törzs mellett.
A múltbeli influenzajárványok megfigyelésének kulcselemei-, amelyek betekintést nyújthatnak a COVID-19 világjárványba- a következők:
A világjárvány hossza valószínűleg 18-24 hónap lesz, mivel az nyájimmunitás fokozatosan alakul ki az emberi populációban. Tekintettel a SARS-CoV-2 átvihetőségére, a lakosság 60-70%-ának immunitással kell rendelkeznie ahhoz, hogy elérje a nyájimmunitásának azt a kritikus küszöbét, ami megállítja a pandémiát.
Ezt komplikálhatja az a tény, hogy még nem tudjuk a természetes SARS-CoV-2 fertőzés ellen kialakuló immunitás időtartamát (néhány hónap vagy akár több év is lehet) és mértékét.
A járvány lefolyását a vakcina is befolyásolhatja, azonban az oltás valószínűleg nem lesz elérhető 2021-ig.
A COVID-19 világjárvány jövőbeli forgatókönyvei:
- forgatókönyv: A COVID-19 járvány 2020. tavaszán kialakuló első hullámát egy ismétlődő, kisebb hullámok sorozata követi, amelyek a nyár folyamán jelentkeznek majd következetesen egy egy-kétéves időszakon keresztül, végül fokozatosan lecsökkenve 2021-ben. A hullámok földrajzilag eltérhetnek, ami függ attól, hogy milyen vírusterjedést mérséklő intézkedések vannak érvényben és hogyan lazítanak azokon. Ez a forgatókönyv megkövetelheti az intézkedések időszakos újraszigorítását és későbbi enyhítését a következő 1-2 évben.
- forgatókönyv: A COVID-19 járvány 2020. tavaszán jelentkező első hullámát 2020. őszén vagy telén egy nagyobb hullám követ, amit még 2020-ban egy vagy több kisebb hullám kísér. Ez a minta hasonló az 1918-19-es világjárványhoz.
- forgatókönyv: A COVID-19 járvány 2020. tavaszán jelentkező első nagy hullámát a folyamatos terjedés- és eset előfordulásoknak a "lassú kiégése" követi, de egyértelmű hullámmintázat nélkül. Ez a mintázat földrajzilag kissé eltérhet, és befolyásolhatja a különféle területeken alkalmazott vírusterjedést mérséklő intézkedések mértéke. Noha ezt a harmadik mintát a korábbi influenzajárványoknál nem tapasztalták, a COVID-19 esetében továbbra is fennáll ennek a lehetősége.
Bármelyik forgatókönyvet követi is a világjárvány, fel kell készülnünk még a COVID-19 legalább 18-24 hónapos jelentős aktivitására, valamint a különféle földrajzi területeken a gócpontok rendszeres időközönként történő felbukkanására. A világjárvány csendesedését követően valószínű, hogy a SARS-CoV-2 továbbra is kering majd az emberi populációban, és idővel csökkent súlyossággal egy szezonális mintázatra szinkronizálódik, más kevésbé patogén koronavírusok esetéhez hasonlóan.
Forrás: www.cidrap.umn.edu. (COVID-19: The CIDRAP Viewpoint; 2020. április 30.)
Összeállította: Dojcsákné Kiss-Tóth Éva, tudományos segédmunkatárs, ME-EK