További gondolatok a vakcináról egy hozzászólás kapcsán. Hitek és tévhitek.
Vannak olyan faktorok (Oct4, Sox2, Klf4, c-Myc), amelyeket bizonyos érett testi sejtekhez adagolva (bőrsejt, zsírsejt, stb.) képesek az ún. "őssejt" állapotba "visszavinni" azokat. Így a megfelelő körülmények között ezekből az "őssejtekből" a saját szervezet teljes genetikai információjával megegyező egyéb sejtekké (szervekké) "alakíthatóak". Az így transzformált sejteket indukált pluripotens őssejtnek hívjuk (induced pluripotent stem cells - iPSCs). Ezáltal a saját szövetekkel, szervekkel lehet pótolni az elveszett, megsérült, megsemmisült, nem működő szöveteket, szerveket. Lehetőség nyílna így például bizonyos cukorbetegekben a hasnyálmirigy kiesett inzulin termelését pótolni, elpusztult idegsejteket helyreállítani... Az iPSCs nagy előnye, hogy a - rendkívül ígéretes - őssejt terápiák kutatásához, fejlesztéséhez nem szükséges embrionális őssejtek felhasználása.
Abban minden kutató egyetért, hogy az őssejtek felhasználása (iPCs) óriási perspektívát nyit majd számtalan - ma még gyógyíthatatlan - betegség kezelésében. A világ számos országában gőzerővel folynak ilyen kutatások, ugyanakkor a klinikai alkalmazása még meglehetősen gyerekcipőben jár. Abban is egyetért a világ - épeszűen gondolkodó - kutatói közössége, hogy ezeket az eljárásokat, csak nagyon körültekintően, a technikai és etikai kérdések lehetőleg legteljesebb körű tisztázását követően szabad klinikai célokra használni.
Az iPSCs előállítása a fentnevezett faktorok (fehérjék) érett sejtekhez adásával valósul meg (valljuk meg őszintén sokszor kis hatékonysággal). Erőteljesek a törekvések, hogy új utakon hatékonyabb eljárások kerüljenek kifejlesztésére. Ennek egyik módja a mRNS alapú genetikai "újra-programozás". Ennek során nem az indukciós faktort (fehérjét), hanem annak "információját" (mRNS) adják az érett sejtekhez. Ezen "információ" alapján a sejtekben megtermelődik az "újra-programozó" fehérje, ami őssejt állapotba viszi a testi sejteket.
Ezenkívül számtalan RNS alapú terápiás kutatás zajlik az ún. "nem integrálódó újra-programozás" (non-integrating reprogramming) terén. Már gyógyszerként elérhető több, ún. siRNS-t ("kis, interferáló" RNS) használó géncsillapító készítmény, amely korábban nem gyógyítható betegségek oki terápiáját teszi lehetővé (pl. Onpattro - amyloidosishoz kapcsolódó polyneuropathia, Givlaari - porphyria egy típusa).
Igen ám, de ennek semmi köze az mRNS alapú COVID vakcinához, hiszen abban a SARS CoV2 vírus S fehérjéjének mRNS-e ("információja") van és ez nem okozza a meglévő genetikai információ megváltozását, nem lesz tőle három fülem. Csak S fehérje termelődik, amit az immunrendszer megismer és megtanul védekezni. Az mRNS nem DNS! Nem épül be a génállományba!
Másik gyakran elhangzó kérdés, hogy mit keres a luciferáz a vakcinában. A vakcinában semmit. A luciferáz - luciferrin rendszer egy enzim - szubsztrát komplex. A biológiai mintákban (pl. vér) sok minden olyan kis mennyiségben van jelen (pl. SARS CoV2 antitest), hogy nem lehet "mérleggel" megmérni. Ugyanakkor sok esetben (pl. a fertőzés lefolyásának követése - szerológiai reakció) szükségesek ezek a mérések. Különböző fehérjekémiai eljárásokkal lehet a vírus ellenanyag pontos mennyiségét megadni. Ezekben az eljárásokban a fény- és színjelenségeknek nagy szerepe van. Anélkül, hogy a részletekbe mennénk, mesterségesen elő lehet állítani olyan módosított vírus részecskéket, amelyek a diagnosztikai rendszerben (tehát nem az emberbe oltják, hanem a kémcsőben van!) egy ún. luciferáz enzimet is képesek termelni. A luciferáz enzim bontja az ún. luciferin molekulát, aminek látható színkibocsátás lesz a végeredménye (pl. a szentjánosbogár ezt használja.) A luciferázt termelő vírusok és a beteg vérmintájában - esetlegesen - jelenlévő antitestek kapcsolatba lépnek egymással a kémcsőben (!) - neutralizálják egymást - és a luciferrin szubsztrát hozzáadását követően fényjelenség detektálható. A keletkező fény intenzitása arányos a jelen lévő ellenanyagok mennyiségével. (A laboratóriumokban egyébként évtizedek óta rutinszerűen használatos eljárásokhoz hasonló ez a diagnosztikai módszer.) A luciferáz gén tehát nem az emberbe kerül (nem jelölnek meg senkit!), hanem a vakcina hatékonyságának in vitro (szervezeten kívüli) tesztelésére szolgál a laboratóriumban. (Teológusként pedig jelzem, hogy a Bibliában leírt 'Lucifer' magyarul "fényhozót" jelent - ami sajnos később a súlyos bukásában vált az emberiség számára tragikussá -, a koronavírus vakcinához így a luciferáz enzimet használó diagnosztikai rendszernek semmi köze, pusztán a latin 'fény' - 'lucis' kifejezésből ered).
Ugyanakkor, immár szintén inkább teológusként - a Covid vakcinától messze elvonatkoztatva, de - egyre inkább időszerűnek vélem a természeti világunk átalakításának, átalakulásának kérdésével foglalkozni. Ahogyan a vakcina kapcsán is látjuk, számtalan összeesküvés elmélet született, melyeknek a messze túlnyomó többsége badarság.
Nem mehetünk el ugyanakkor olyan kérdések mellett, mint a mesterséges intelligencia, innovatív medicina, az élet és halál mezsgyéjének összemosódás, transzhumanizmus, hiszen ezek már most is létező és egyre nagyobb teret hódító lehetőségek és kihívások. A technikai, medicinális kérdéseken túl egyre lényegesebbé válnak a társadalmi, szociológia és mentális aspektusok. Jelen világunk ún. big data ("adatrobbanás") korszakában egyre inkább felértékelődik a data mining ("adatbányászat") jelentősége, mely többek között megalapozza az egyre újabb módszerek kifejlődését például az orvoslásban is. Látjuk, hogy az emberiség gondolkodása, viselkedése, szociális interakciói alapjaiban átrendeződnek.
A transzhumanizmus a fejekben már megkezdődött! Résen kell lennünk! Minden kérdésben szilárd etikai (NB. világnézeti) meggyőződéssel kell bírni, hogy az előttünk álló szép jövőt értelmes ember módjára tudjuk kihasználni.